Jelöltek munkássága

Tokay Rozália Anna

Közéleti, Művészeti kategória

Tokay (leánykori nevén Ágopcsa) Rozália Anna Kolozsvárnak és Erdélynek egyik meghatározó és példaadó személyisége. Egyrészt közéleti téren, másrészt művészeti téren fejt ki pótolhatatlan munkásságot.

A közéletben azon kevesek egyike, akik magánszemélyként, saját keresetéből Románia egyik legdrágább városában vásárolt telkét önzetlen módon karitatív, emberszerető, filantrop célra fordította, s mint Szent István Magyarországot, Tokay Rozália Anna Isten dicsőségére ajánlotta fel minden vagyonát, idejét és energiáját: a kolozsvári Hajnal negyed Erdő utcáján öregotthont hozott létre közel két évtizede (18 éve), 2001-ben, ahol azóta több száz, közel 700 idős nő és férfi találta meg második otthonát. Ahogy egyik laudációban foglamaztak, Tokay Rozália "az otthonteremtő: ebben az egy szóba sűrítve jellemezhető egész életműve és emberi nagysága". Nagysága abban rejlik, hogy mindezt a magyar elaggott, testben és lélekben legyengült, elmagányosodással szembesülő öregeket befogadó intézményt a legsötétebb nacionalista-sovén környezetben, a hatóságok és a bürokrácia állandó zaklatása és gáncsoskodása dacára, Isten áldásával és rendíthetetlen hitével tudta megvalósítani, akkor amikor a történelmi egyházak is alig bírtak egy-egy szociális intézményt létrehozni, engedélyeztetni (sűrű ciklusokban újra- és újra "akkreditáltatni"), alkalmazottaik bérét kigazdálkodni, a jogi és bürokratikus engedélyeket beszerezni, a konyha alapanyagait beszerezni, bevásárolni, a fűtésrendszert, energia, csatorna és vízellátást kiokumlálni, a szakmunkálatok költségeit kifizetni, majd a napi, havi számlákat időben kiegyenlíteni.

Tokay Rozália minden háttér nélkül ezt türelmesen "keresztül vitte". Keresztként cipelte. És nem adta fel. Noha sokszor tettek neki és az öregeinek, akiket kicsikéknek szólít, sokszor "keresztbe". Ám ő, akinek keresztbe tettek és tesznek túl gyakran máig a hatóságok, ilyenkor mindig feltekint az egyetelen, az igazi, a Megváltó keresztjére és neki ajánlja fel szívéből, mindazt, amit eltervez és bevégez, így tehát, túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Tokay Rozália hegyeket mozdított, mert volt és van benne az a mustármagnyi hit, amely íme, a nagykorúságát elért korú öregotthonban nevelkedők számára árnyat adó lombos fává terebélyesedett.

Hitvallásának és az isteni áldásnak a jegyében 1990 áprilisában életre hívta a Magyar Mozgássérültek Társulatát. Kolozsvárott földterületet vásárolt, és tervbe vette az idősek szociális otthonának felépítését egy száz férőhelyes kápolnával együtt. A Szent Kamill Rend segítségével megvalósul az építkezés, melyet 2000 szeptemberében fel is szenteltek.

Ahhoz, hogy az evangéliumi mustármagnyi hit, rög alá vetett mag megfelelő környezetben kikeljen és növekedjék, szintén Tokay Rozália gondoskodása kellett: az útszélre eső magokat jó, termékeny földbe ültette, a magokra, termésre vadászó varjakat bátran elhessentette, s igen korán az időjárás és bürokrácia vészfellegei, UV-sugarai elleni védelmet, üvegházat építette: Kápolnát. Ebben a kápolnában, az idősek felekezeti hovatartozástól függetlenül lelki gondozást, gyógyírt nyernek: hetente szentmisét tartanak itt és istentiszteleteket.

Az idősek lelkivilágát gondozó otthonteremtő a megfelelő környezetet is kialakította: az otthon udvarán lombos fák és bokrok rányékában, védelmében a magyar történelem hőseit és hősnőit, őseit és vitézeit, szentjeit ábrázoló emlékparkot és faragott dombormű (Emese, Szent Erzsébet, Szilágyi Erzsébet, Zrínyi Ilona és mások) arcképeiből álló galériát hozott létre: Hunor és Magyar, az Árpád-ház alapítói és szentjei, Hunyadi, Zrínyi, az erdélyi fejedelmek, illetve Batthyány Lajos, Petőfi, s nem utolsósorban az erdélyi katolikusság meghatározó "szentjei": Márton Áron püspökkel az élen. A szoborparkban neves szobrászművészek alkotásai kaptak helyet, 18 mellszobor és 11 dombormű. Kolozsvárnak megszületett az élő történelmi parkja. Ezen alkotások egyediek Kolozsváron, s nemcsak az otthon bentlakóinak, hanem az itt szálló magyarországi vendégeknek és a kolozsváriaknak is lehetőséget adnak elődeink előtti tisztelgésre, nemzeti ünnepeinken, március 15-én, augusztus 20-án és október 23-án itt ünnepelhetünk, emlékezhetünk meg igazán szabadon.

Az otthon névadója, Szent Kamill mellett Szent Erzsébet szobra jelképezi Tokay Rozália emberszerető életművének jelentését, jelentőségét. Ebben a környezetben az ősök tisztelete mellett igény támadt az utódok csengő-bongó hangjának, az új magyar nemzedékekre való odafigyelésre is, a fiatalok és idősek közötti szolidaritásra.

Az állami vagy többségi egyházi árvaházakban látott, tapasztalt asszimilációs tendenciára való tekintettel, Tokay Rozália továbblépett és elhatározta, hogy az elveszett, tévelygő bárányokra, leányanyákra és gyerekeikre is odafigyel.

Ismét egyik laudációból idézve: "Isten üzenete fogant meg benne a későbbiekben is, amikor elhatározta, hogy az alkonyatba hajló idős emberek életét mintegy bearanyozva az élet folytonosságának ígéretével, egy leányanya otthonnal fogja kibővíteni a már működő idősek otthonát. Árpád-házi Szent Erzsébet csodatétele, mely során a rászorulóknak szánt kenyér rózsává változott az isteni gondviselésnek köszönhetően, indította el benne az életet adó leányanyák és gyermekeik megsegítésének gondolatát. Így mentve meg a megfogant a magyar lelkeket, életeket."

A Szent Erzsébet nevét viselő és ő oltalmába ajánlott leányanyaközpontot 2019 júliusában szentelték fel a kápolnában cerebrált szentmise keretében. Itt a legmodernebbül felszerelt szobák, mosdók mellett számos közösségi tér is nyílik: ebédlő, étkező, társalgó, s ami még fontosabb a jövő szempontjából: két szinten bölcsődének és óvódának berendezett termek állnak készen egy-egy bölcsőde és óvis csoport beindítására. Márcsak a személyzet alkalmazása és az engedélyek beszerzése marad hátra, gyerekekben ugyanis nincs hiány Kolozsváron, ugyanakkor számos fiatal tehetséges pedagógus szeretné küldetését itt a Szent Erzsébet óvodában kiteljesíteni.

Mindent összefoglalva, Tokay Rozália életműve messze túlmutat a szoros értelemben vett idősgondozáson: nemzeti és egyetemes mércével is mérve is jelentős és fontos a Kárpát-medence magyarsága számára mindaz, amit Kolozsváron létrehozott. Ugyanakkor amit művészeti szempontból alkot és alkotott egyaránt fontos és meghatározó: Tokay Rozália fafaragó művészetéről eddig két kismonográfia (lásd Fába faragott költészet. Tokay Rozália Csöpi.Kolozsvár, 2018.) készült, több száz alkotása, fából faragott domborműve, szobra, plakettje több helyen, kiállításon, egyéni tárlatokon volt megcsodálható a Kárpát-medencében. 1995-ben művészi tevékenységéről dokumentum film is készült.

A Tokay Rozália által létehozott szociális intézmények karitatív funkciójának és tevékenységeinek elismeréseként dotációt ugyan a román államtól nem sokat vagy egyáltalán nem kapott az öregotthon, ám idővel a közélet kezdte felismerni az otthon fontosságát és Tokay Rozália érdemeit egy-egy díszoklevéllel, kitüntetéssel honorálták. Elismerésének jeléül a Római Szent Kamill rend vezetősége érdemrenddel tüntette ki. Tokay Rozália a Történelmi Vitézi Rend kolozsvári széktartó kapitánya, és a Szent István Lovagrend tagja. 2016-ban a Feszty-körkép Alapítvány Életműdíjat adományozott számára. A Magyarok Világszövetsége a Magyar Nemzetért Érdemrend Ezüst Fokozatával tüntette ki, ahol elnökségi tagként is.

A fentiekben csak röviden felvázolható sokoldalú, nemzeti, egyetemes és keresztény szempontból egyaránt kiemelkedő teljesítményű életművet, amelynek a hátterében számtalan nélkülőzés, szenvedés önfeláldozás és egzisztenciális megpróbáltatás is volt Tokay Rozália élete során, nem lehet ugyan oklevelekkel, kitüntetésekkel eléggé méltányolni.

Úgy gondoljuk viszont, hogy a Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar által felmutatott példa a nemzetépítésre, alkotásra, hídépítésre Tokay Rozália életében méltó követőre talált: a nemzet leggyámoltalanabbjait, az időseket két évtizede nemcsak ápolja, táplálja, de egyúttal emberi méltóságukban, nemzeti öntudatukban és istenhitükben is erősíti otthonában, Szent Kamill oltalmában. Művészi pályájával, az otthon udvarán létrehozott történelmi emlékparkkal hidat vert a jelen és múlt, a múlt és jövő közé lánchidat függesztett, emelt, amelyen mindannyian találkozhatunk és kezet szoríthatunk, a vén ráncos kezek virágot gondoznak idéntől kisdedek, apró magyar gyerekek zsivaján szórakozhatnak, generációk kezet fognak ezen a Lánchídon.

S ahogy Széchenyi gróf a Kazán-szorosban a Vaskapunál, úgy Tokay Rozália Anna a bürokrácia feneketlen és örvénylő bugyraiban hajóutat keresett, a sziklák, szirtek között járható, hajózható medret vágott, folyamokat szabályozott, bárkájában közel 700 idős embert gondoz, gondozott/ istápolt.

Mint Szent István rendelte, kápolnát épített nemzetsége számára, hol naponta dicsérik Istent. Munkahelyeket létesített, olyan intézményeket működtet, amelyeket állami finanszírozással is mások nehezen képesek. Tokay Rozália Anna viszont Isten kegyelméből, Szent Erzsébet, Szent Kamill mintájára, az ifjúkorában őt bérmáló Márton Áron bátorítására, áldásával képes volt mindezt tető alá hozni, fáradhatatlanul mindezt kiküzdeni, megvalósítani.

Mindezeknek fényében javasoljuk és nevesítjük Tokay Rozália Anna személyét, nevét, életművét a Széchenyi Alapítvány Stádium díjának közéleti és művészti kategóriában a 2019.

esztendőben.

ÉLETRAJZI ADATOK Ágopcsa Rozália Anna a Kolozsvár melletti Szászfenesen született 1948. szeptember 15-én. Tanulmányait a zeneművészeti Iskolában kezdte cselló szakon, majd 1966-ban a Brassai Sámuel Gimnáziumában érettségizett. 1969-ben férjhez ment Tokay Bélához, gyermekük sajnos nem születhetett. 1983-ban vésőt fogott és faragni kezdett, gondolatait, érzéseit fába vésve. 1986-ban csoportos kiállításokon vett részt, majd folytatta egyéni tárlataival Erdélyben és Magyarországon. A változások után, 1990-ben sorstársai, az ápolást igénylő idősek számára felépíteti a kolozsvári Hajnal negyedben a Szent Kamill szociális otthont. 1999-ben férje halála után egyedül is folytatta építő munkáját az Árpád-házi Szent Erzsébet leányanya otthon felépítésével. 2002-ben a Római Szent Kamill Rend vezetősége érdemrenddel tüntette ki. 2006-ban a Történelmi Vitézi Rend soraiba lépve több rendbeli kitüntetésben részesült. 2000-ben felépítette a Szent Kamill otthon kápolnáját. 2015-ben a Szent István Lovagrend felveszi tagjai közé. 2016-tól az otthon udvarán emlékparkot létesített a magyar történelem kimagasló személyiségeinek szobraival és domborműveivel. 12 2016-ban Tokay Rozália kolozsvári fafaragó művész, a Szent Kamill és az Árpád-házi Szent Erzsébet otthonok alapító elnöke Életmű- díjban részesült. 2017-ben a Magyarok Világszövetsége a Magyar Nemzetért Érdemrend Ezüst Fokozatával tüntette ki. 2018. augusztus 19-én az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban az MVSZ fennállásának 80. születésnapján tiszteletére Emlékfát ültettek. 2018. szeptember 14-én megnyílt az újonnan elkészült művészi munkáinak egyéni tárlata a Kolozsvári Magyar Konzulátus kiállító termében.

Orsós Krisztián

Művészeti kategória

A Pécsi SZC Zsolnay Vilmos Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Orsós Krisztiánt jelölte a Stádium díjra.

Már gyerekkorától kezdve érdekelte a tánc. Mestere, aki szorgalmasan tanította a tánc lépéseire, Boda Péter volt.

A későbbiek folyamán megismerkedett az erdélyi cigány táncnak is (Maros-menti, Gernyeszeg) a rejtelmeivel. 

Egyre többet foglalkozott a tánccal, és amikor az ideje engedte minél több figurát, és csapásokat tanult a tanáraitól. Felnézett és a mai napig is felnéz a tanítóira. Ahogy már egészen ügyes lett, fellépésekre is elmehetett. Nagyon sok helyen járt, sok hírességgel ismerkedett meg: Karaván Familia, EtnoRom, Kanizsa Csillagai, Erős Gusztáv, Balázs Gusztáv, Daróczi József, Daróczi Ágnes stb. 

Sok pozitív élményt és tapasztalatot szerzett. A tánc segítette abban, hogy bejárhatta Magyarországot és külföldön is megmutathatta tehetségét. 

Részt vett számos alkalommal az Arany János Kollégiumi Programok Művészeti fesztiválján, ahol tánc-kategóriában 1. helyezést ért el több alkalommal. /Hajdúböszörmény, Szekszárd, Nagykanizsa, Salgótarján, illetve Ózd / Ikertestvérével Keszthelyen 2014-ben Helikon fesztiválon különdíjban részesültek. Eljutott Erdélybe is, ahol egy kis zenés táncos műsorral léptek fel sikeresen. 

2016-ban a Helikon Fesztiválon Néptánc szóló és kamara- kategóriában "Arany" fokozatot ért el.

A táncban ki tudja fejezni az érzéseit, önmagát, a saját stílusát megmutathatja az embereknek. Szívéhez a magyarországi, azon belül a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei cigány táncok állnak legközelebb. A cigányság kultúrájának, a népi kultúrának megőrzése és hagyományainak ápolása családjában mindig fontos szerepet töltött be. Gyerekkorától kezdve folyamatosan épült be tudatába és egész életre szóló élményt jelent számára. Ezt az őseitől átvett hagyományt méltón őrzi, ápolja és továbbadja. Tevékenységével hozzájárul az egységes és autentikus cigány kultúra és identitástudat megerősítéséhez. "Örülök, hogy örökségként kaptam a tánc szeretetét, amelynek erős integráló szerepét szeretném közvetíteni leendő gyermekeimnek, majdan unokáimnak, közösségemnek, és mindenkinek, aki szereti és hisz a tánc erejében." Meggyőződése, hogy a tánc szabadságot, és függetlenséget közvetít, kultúrákat köt össze, barátságokat szül, egységes gondolkodásra ösztönöz. Ez az értékrend, amelyet a táncon keresztül közvetít, méltó szimbóluma Széchenyi István szellemi örökségének. 

Ezért jelölte iskolája a Stádium-díjra.

PÉCSI SZC ZSOLNAY VILMOS SZAKGIMNÁZIUMA

Vezetéknév Keresztnév

Menedzser / Vállalkozás

"Nostrum exercitationem ullam corporis suscipit laboriosam nisi ut."

© 2020 Gróf Széchenyi Család Alapítvány
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el